Az Oxigén Kupa közeledtével állandó szimpatizánsunktól megérkezett a megigért legújabb írás, egy beköszöntő, ami szokás szerint nagyon sok hasznos tudományos információt tartalmaz népszerű, könnyű előadásban:
Tisztelt Oxigen Kupa versenyzők!
Egy forró, aszályos nyár után vagyunk, az erdő még mindig nagyon poros. Kedvenc futóútjaink alig járhatóak, a futás is nehézkes ilyen terepen. No, nem baj, a fontos az, hogy közeleg az Oxigén Kupa, ismét egy kellemes környezetben, barátok közt versenyezhetünk, és azt is reméljük, hogy egy jó kiadós eső is hozzájárul kedvenc futópályánk javításához a következő néhány hétben.
Egy sportszakmai kérdésről írok néhány sort. Egy kissé túlsúlyos barátom megkérdezte, hogy milyen futótréninget csináljon ahhoz, hogy láthatóan feleslegben levő zsírraktáraiból leadjon. Rögtön a legegyértelműbb választ adtam: „készülj fel az Oxigén Kupára”. Több konkrétumot kért, mert hallott a zsírégető futásról, tudott arról, hogy a lassú hosszú futást nevezik zsírégető futásnak. A válaszom az volt, hogy nincs olyan futóedzés (bármilyen edzés) ami csak a zsírraktárak méretét csökkenti.
Nézzük mi a helyzet? A napi energiaszükségletünk 80-95%-át szénhidrátok (cukrok, főleg glükóz) és zsírok oxidációjával fedezzük. A fehérjék lebontása energiaszükségletünk 5-10%-át fedezi. A fehérjék itt nem részletezett, más okok miatt nagyon fontosak.
A lassú hosszú futást valóban nevezik zsírégető futásnak, de nemcsak zsír hasznosul a lassú (aerob; VO2max = 55-65%) futás esetén. Az első időszakban az izomban és a májban tárolt szénhidrát a glikogén is energiaforrásként szolgál, majd ennek fogytával a zsírok hasznosítása kezd előtérbe kerülni. Valamikor 40 és 100 perc között (ez egyénileg változik) a két üzemanyag hasznosítása azonos, majd a zsírégetés kerül előtérbe [1]. Ez összhangban van az „üzemanyagválasztásról” szóló mérésekkel, és megmagyarázza azt, hogy a maratoni futók miért fogyasztanak sok szénhidrátot a verseny előtti napokban („tészta parti”, később áll át zsírégetésre).
Hogyan alakul biológiailag hasznosítható energiává az elfogyasztott szénhidrát és zsír? Itt nem részletezzük, pedig izgalmas, de túl hosszú lenne. Elégedjünk meg azzal, hogy táplálékaink oxidációja során a felszabaduló energia egy molekulában, az ATP-ben (adenozintrifoszfát) tárolódik, pontosabban az ATP-ben levő foszfátok összekapcsolásával keletkező nagyenergiájú kötésekben. Amikor egy ilyen kötés elhasad, mint egy kis villámcsapás, energia szabadul fel. Az ATP a biológiai rendszerek (pl. Oxigén Kupa versenyzők, gepárd, csiga vagy gyöngyvirág stb.) általános végső energiaforrása.
Az ATP jelzi, hogy az élet egyetlen (esetleg néhány) sejtből indult ki valamikor kb. 4 milliárd évvel ezelőtt, mert minden élőlény ezt használja.
Hogyan alakult ki az élő anyag? Hogyan történt ez? Nem tudjuk. Egy véletlen összeállása az életet adó molekuláknak a Föld korai meleg tengereiben, vagy Isten beavatkozása? Nem vállalkozom a kérdés eldöntésére. Mindenki döntse el magának.
Beszéljünk inkább egyszerűbb dolgokról. Szinte minden háztartási készülékünk árammal működik. Egy kanna benzinnel nem tudjuk mosógépünket működtetni, de az egy kanna benzin elégetésével termelt villamos energiával már működik a mosógép. Az izmaink sem dolgoznak (pl. futnak) egy zsíros-hagymás kenyérrel közvetlenül. Táplálékaink energiatartalmát először ATP szintézisre kell felhasználnunk. Az ATP-t már felismeri minden energiaigényes biológiai folyamat az Oxigén Kupa lefutása során.
Kellemes Oxigén Kupa szezont kívánok!
Jó hangulatú versenyek lesznek ebben a szezonban is, biztos vagyok benne.
A mozgáshiány egy járvány a civilizált világban [2], mely sok krónikus, nem ragályos betegséget okozhat. Küzdjünk ezek ellen az Oxigén Kupa segítségével. Nem a versenyen elért helyezés a fontos, hanem az, hogy kortól, teljesítménytől függetlenül csináljuk, mozogjunk. Az utolsó helyen befutó sporttársunkat is tiszteljük, megbecsüljük.
Köszönjük az Oxigén Kupa szervezőinek önzetlen, professzionális munkájukat, mellyel megteremtik ennek a versenynek egyedülálló barátságos hangulatát sok ATP és egyéb forrás felhasználásával.
Aradi János
Oxigén Kupa szimpatizáns
Irodalom
[1] Egan B and Zierath JR. Exercise metabolism and the molecular regulation of skeletal muscle adaptation. Cell Metab. 2013; 17: 162–184.
[2] Kohl HW et al. The pandemic of physical inactivity: Global action for public health. Lancet 2012; 380: 294–305.
